Kavicsok

Gyermek korom óta szerettem a köveket, kavicsokat, ásványokat, kőzeteket.

A szüleimmel voltunk Gyöngyösorosziban a meddőhányókon ásványokat gyűjteni. Aztán a figyelmemet elvitték az élet egyéb dolgai... :) Mostanában találtam rá újból a kavicsokra.

A változás annyi, hogy amit gyermekkoromban csak áhítottam, azt most meg tudom valósítani.

Ásványok vannak a lakásban, nem is kevés! Szeretem Őket!

Nem a "gyógyerejük" miatt, hanem mert egyszerűen szépek nekem!

Szeretem nézegetni, tapintani, elmélyedni bennük!

És feljött a vágy, hogy menjek újra gyűjteni is, ne csak ásványbörzéken gyarapítsam a gyűjteményt.

Vannak kisebbek...

és van nagyobb is! :)

Az ásványgyűjtésről jutott eszembe Deniz "Egyetlen" című dalából egy részlet:

"... látom magam gyerekként,

Ahogy most élek, azt mennyire szeretném."